Miért hisznek egyesek egyszerre a tudományban és a tudományos összeesküvés-elméletekben?
Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hogy valaki bízik a tudományban, mégis elhiszi a tudományosnak tűnő összeesküvés-elméleteket. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy a jelenség nem is olyan meglepő: sok esetben nem a tudományba vetett bizalom mértéke a döntő, hanem az, hogy az emberek milyen képet alakítottak ki arról, hogyan működik maga a tudomány.
A Trinity College Dublin kutatói 843 amerikai felnőtt bevonásával vizsgálták a kérdést. Eredményeik szerint azok, akik a tudományos fejlődést elsősorban magányos zsenik áttöréseinek tulajdonítják, nagyobb valószínűséggel fogadják el az összeesküvés-elméleteket is. A kutatók azt is megfigyelték, hogy ez a szemlélet erősebben befolyásolta a válaszokat, mint az iskolai végzettség vagy a politikai nézetek.
A szakemberek szerint ebben fontos szerepe van a tudomány népszerű ábrázolásának. Filmek, dokumentumfilmek és podcastok gyakran egyetlen kivételes tehetség történeteként mutatják be a tudományos felfedezéseket, miközben háttérbe szorul a kutatás valódi természete: a hosszú viták, az egymás eredményeinek ellenőrzése, a szakmai bírálat és a fokozatos konszenzus kialakulása. Ez megkönnyítheti, hogy egy magát „elhallgattatott zseniként” bemutató személy hitelesnek tűnjön.
A kutatás arra is rámutatott, hogy sokan elsősorban informális csatornákból – például podcastokból, videókból vagy dokumentumfilmekből – tájékozódnak tudományos kérdésekről. Ezek a források értékesek lehetnek, ugyanakkor gyakran leegyszerűsített vagy drámai történeteket mesélnek el, amelyek kevésbé mutatják be a tudomány önkorrekciós mechanizmusait. Ennek következtében könnyebb összetéveszteni a tudományos hangzású állításokat a valóban tudományosan megalapozott eredményekkel.
A szerzők szerint ezért a puszta tényellenőrzés vagy a „bízz a tudományban” üzenet önmagában nem mindig elegendő. Fontosabb lehet megismertetni az emberekkel, hogyan születnek a tudományos eredmények, miért kulcsfontosságú a szakmai lektorálás, a független megismételhetőség és a kutatók közötti vita. Éppen ezek a folyamatok teszik a tudományt megbízhatóvá, nem pedig egy-egy kiemelkedő személy véleménye.
A kutatók úgy vélik, hogy a tudomány működésének jobb megértése hosszú távon hatékonyabb védelmet jelenthet az áltudományos állításokkal és az összeesküvés-elméletekkel szemben, mint a félrevezető információk egyenkénti cáfolata. A cél nem az, hogy mindenki kutatóvá váljon, hanem hogy az emberek felismerjék, miből származik a hiteles tudományos tudás, és hogyan különböztethető meg a tudományosnak látszó, de megalapozatlan állításoktól.
Kép forrása: Pixabay - Lab, Science, Tube
Forrás: The Conversation – eredeti cikk: Why do some people who trust in science also believe in scientific conspiracy theories?
Kapcsolódó cikkek
