Homérosz eposza egy múmia hasában: különös felfedezés borzolja a történészek kedélyeit
Szokatlan és rendkívül ritka leletre bukkantak régészek Egyiptomban: egy közel 1600 éves, római kori múmia belsejében Homérosz Iliászának egy töredékét találták meg. A felfedezés azért keltett komoly nemzetközi figyelmet, mert az ókori görög irodalom egyik legismertebb művének részlete nem egyszerűen a sír mellékletei között feküdt, hanem közvetlenül a mumifikálási folyamat részeként került a testhez.
A leletet az ókori Oxürhünkhosz területén, a mai Al-Bahnasa közelében tárták fel. Ez a város a görög-római kori Egyiptom egyik legfontosabb kulturális központja volt, és az elmúlt több mint száz év során hatalmas mennyiségű papirusztöredék került elő innen. A mostani felfedezés azonban még ebben a gazdag történelmi környezetben is kivételesnek számít.
A kutatók szerint a papiruszon az Iliász második énekének egy részlete szerepel, amely a trójai háborúba induló görög seregek és hajók felsorolását tartalmazza. Ez az úgynevezett „hajók katalógusa” az eposz egyik legismertebb szakasza, amely részletesen bemutatja a görög hadak összetételét.
Nem egyszerű újrahasznosításról lehet szó
Első pillantásra felmerülhetne, hogy a papiruszt pusztán töltőanyagként használták a mumifikálás során. A szakértők azonban egyre inkább úgy vélik, hogy ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. A töredék ugyanis nem véletlenszerűen került a múmiába: gondosan elhelyezve, lezárva és a temetési rítus részeként került a testhez. Több kutató szerint ez arra utalhat, hogy a szövegnek vallási vagy védelmező szerepet tulajdonítottak.
A római kori Egyiptom különleges kulturális olvasztótégely volt. Az egyiptomi hagyományok, a görög nyelvű műveltség és a római birodalmi világ egyszerre volt jelen a mindennapokban. Emiatt nem számít teljesen váratlannak, hogy görög irodalmi szövegek is szerepet kaptak bizonyos temetkezési szokásokban. Az viszont újdonság, hogy egy klasszikus irodalmi művet közvetlenül a mumifikáció részeként használtak fel.
A kutatók jelenleg több lehetséges magyarázatot vizsgálnak. Az egyik elképzelés szerint a Homérosz-szöveg valamiféle spirituális védelemként szolgálhatott az elhunyt számára. Az ókorban ismert volt olyan gyakorlat, hogy bizonyos irodalmi vagy vallási szövegeket amulettként, mágikus védelemként alkalmaztak. Egyes források szerint Homérosz sorait olykor gyógyító vagy oltalmazó célokra is használták.
A felfedezés azért is érdekes, mert az Iliász eredetileg nem vallási mű. A trójai háborúról szóló eposz az ókori görög kultúra alapművének számított, amelyet évszázadokon át tanítottak, másoltak és olvastak. A római világban szinte minden művelt ember ismerte a történetet, így a szöveg presztízse rendkívül magas volt. Elképzelhető, hogy éppen emiatt kapott különleges szerepet egy temetési szertartásban.
A mostani lelet új kérdéseket vet fel az ókori Egyiptom és a görög-római kultúra kapcsolatáról. A történészek szerint a felfedezés azt mutatja, hogy a különböző civilizációk hagyományai sokkal szorosabban összefonódtak, mint azt korábban feltételezték. Egyetlen papirusztöredék így nemcsak egy irodalmi mű fennmaradásáról mesél, hanem arról is, hogyan gondolkodtak az emberek az életről, a halálról és a túlvilágról közel másfél évezreddel ezelőtt.
Kép forrása: Pixabay - Sphinx, Egypt, Pyramid
Forrás: The Conversation – eredeti cikk linkje: Why was an Egyptian mummy stuffed with a fragment of Homer’s Iliad?
