1700 év történelme rejtőzött a Notre-Dame előtt: rendkívüli régészeti felfedezések kerültek elő Párizs szívében
A Notre-Dame-székesegyház neve az elmúlt években elsősorban a 2019-es pusztító tűzvész és az azt követő helyreállítás miatt szerepelt a hírekben. Most azonban ismét a világ figyelme Párizs legismertebb templomára irányul, ezúttal nem az épület, hanem a föld alatt rejtőző múlt miatt. A katedrális előtti téren zajló ásatások során olyan leletek kerültek napvilágra, amelyek csaknem két évezred történetét tárják fel a kutatók előtt.
A régészek eredetileg nem egy nagyszabású történelmi feltárás kedvéért érkeztek a helyszínre. Párizs városa a Notre-Dame előtti tér átalakítását tervezi: több fát ültetnének, árnyékosabbá tennék a területet, és olyan megoldásokat alakítanának ki, amelyek segíthetnek enyhíteni a nyári hőhullámok hatását. Mielőtt azonban megkezdődhetne a kivitelezés, a francia örökségvédelmi szabályok előírják a terület régészeti vizsgálatát. Ez vezetett ahhoz, amit a francia sajtó már most „az évszázad ásatásaként” emleget.
A feltárás különlegességét az adja, hogy a helyszín Párizs történelmi bölcsőjének számít. Az Île de la Cité, vagyis a Szajna egyik szigete volt az a terület, ahol az ókori település kialakult, jóval azelőtt, hogy a gótikus katedrális építése a 12. században megkezdődött volna. A földrétegek ezért szinte könyvszerűen őrizték meg a város különböző korszakainak nyomait.
A kutatók mintegy négy méter mélységig jutottak le. A felső rétegek alatt középkori házak pincéit találták meg, amelyek egykor sűrűn beépített városrészt alkottak a katedrális körül. Ezek alatt még régebbi nyomok bukkantak elő: gabonatároló vermek, amelyek a frank uralkodók korából származnak, majd még mélyebben a római kori Lutetia maradványai jelentek meg. Lutetia volt az a település, amelyből később Párizs fejlődött ki.
A legizgalmasabb leletek között szerepelnek negyedik századi római pénzérmék, valamint olyan kerámiák, amelyek szinte sértetlen állapotban maradtak fenn. A kutatók szerint ezek különösen értékesek, mert ritkán kerülnek elő teljes épségben fennmaradt használati tárgyak ebből az időszakból. Több edény belső felületén különös jeleket és feliratokat is találtak, amelyek jelentését egyelőre még vizsgálják.
A mostani feltárás ugyanakkor nem az első alkalom, hogy a Notre-Dame környéke meglepetéseket tartogat. A 2019-es tűzvész utáni helyreállítás során a székesegyház alatt középkori sírokat, ólomkoporsókat és olyan művészeti alkotások töredékeit találták meg, amelyek évszázadokon át rejtve maradtak a templom padlója alatt. A tragédia így akaratlanul is lehetőséget teremtett arra, hogy a kutatók olyan területeket vizsgáljanak meg, amelyekhez korábban nem férhettek hozzá.
A most feltárt leletek túlmutatnak a régészet szakmai világán. Segíthetnek pontosabban megérteni, hogyan alakult ki a mai Párizs, miként éltek az emberek a római korban, a korai középkorban vagy éppen a katedrális építésének idején. Egyetlen helyszínen láthatóvá válik a város csaknem 1700 éves fejlődése, ami Európában is ritka lehetőségnek számít.
A tervek szerint az ásatások befejezése után a tér megújul, és 2028-ra zöldebb, árnyékosabb közösségi térré alakul. Addig azonban a régészek számára minden újabb nap újabb lehetőséget jelent arra, hogy még mélyebbre ássanak Párizs múltjában. Nem kizárt, hogy a következő hónapokban további leletek kerülnek elő, amelyek új fejezetekkel egészíthetik ki a francia főváros történetét.
Kép forrása: Pixabay - Notre-dame, Architecture, Church
Forrás: Euronews – eredeti cikk linkje: Archaeologists uncover centuries of history beneath Paris Notre-Dame square
