Finnország Európa legdigitálisabb országa – mégis sok idős ember marad ki a rendszerből

A digitalizáció sikere mögött azonban egy kevésbé látható probléma húzódik meg. Egy friss kutatás szerint az idősebb generáció jelentős része nehezen tud lépést tartani a gyors technológiai változásokkal, ami sok esetben a mindennapi ügyintézést is megnehezíti.

Félmillió időst érinthet a probléma

A finn idősek ombudsmanának becslése szerint 500–600 ezer 65 év feletti finn állampolgár nem rendelkezik elegendő digitális tudással ahhoz, hogy önállóan intézze online ügyeit. Ez a korosztály közel 40–45 százalékát jelenti.

A helyzet különösen a legidősebbek körében látványos. A Finn Digitális Készségjelentés szerint a 65–74 éveseknek csupán körülbelül fele rendelkezik alapvető digitális készségekkel, míg a 75–89 éves korcsoportban ez az arány mindössze 22 százalék. A legidősebbek egyharmada egyáltalán nem használ internetet.

Az online ügyintézés nem mindenkinek könnyebbség

A kutatók több mint negyven finn időskorúval készítettek interjút. A résztvevők közül sokan arról számoltak be, hogy nehezen igazodnak el az egyre gyakrabban változó alkalmazások, az online banki rendszerek vagy az egészségügyi időpontfoglaló felületek között.

Többen panaszkodtak arra is, hogy a személyes ügyintézés lehetősége fokozatosan szűkül. Egyes bankfiókok és szolgáltatóközpontok bezártak vagy korlátozták a nyitvatartást, miközben az ügyfeleket online csatornák vagy chatbotok felé terelik. Az idősebbek számára ez gyakran frusztráló élmény, különösen egészségügyi vagy pénzügyi kérdések esetén.

A családtagok szerepe egyre fontosabb

A felmérések szerint a finnek 89 százaléka segít valamilyen digitális ügyben családtagjainak. Ez azt jelenti, hogy sok idős ember a gyermekeire, unokáira vagy közeli ismerőseire támaszkodik, amikor online bankolásról, hivatalos ügyintézésről vagy egészségügyi információk eléréséről van szó.

A probléma ugyanakkor nem mindenkinél oldható meg ilyen egyszerűen. Az egyedül élő vagy kevés társas kapcsolattal rendelkező idősek gyakran segítség nélkül maradnak, ami növelheti a társadalmi elszigetelődés kockázatát.

Az online csalásoktól is sokan tartanak

A kutatás arra is rámutatott, hogy az idősek jelentős része bizonytalannak érzi magát a digitális térben. A 65–74 évesek mintegy ötöde, a 75 év felettiek közel harmada mondta azt, hogy kifejezetten veszélyesnek érzi az online környezetet. A kifinomult adathalász támadások és internetes csalások tovább erősítik ezt a félelmet.

A szakértők szerint nem elég a digitalizáció

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a probléma nem egyszerűen az idősek technológiával szembeni ellenállásából fakad. Az egészségi állapot, a fogyatékosságok, az anyagi helyzet, az eszközökhöz való hozzáférés és a folyamatosan változó szoftverek mind hozzájárulnak a digitális kirekesztődéshez.

A tanulmány szerzői szerint a megoldás része lehetne a személyes ügyintézés lehetőségének megőrzése, valamint az ingyenes és könnyen elérhető digitális oktatás biztosítása az idősebb generáció számára.

Európai figyelmeztetés lehet Finnország példája

A helyzet azért különösen figyelemreméltó, mert Finnország az Európai Unió egyik legfejlettebb digitális állama. Az ország a digitális készségek, az online közszolgáltatások és a vállalati digitalizáció terén is az élmezőnyben található.

A kutatók szerint ha még Európa legdigitalizáltabb országában is ennyi nehézséggel szembesülnek az idősek, akkor a probléma valószínűleg más országokban is egyre hangsúlyosabb lesz a következő években. A digitális átállás sikere ugyanis nemcsak a technológián múlik, hanem azon is, hogy senki ne maradjon ki belőle.

Kép forrása: Pixabay - Agreement, Brainstorming, Coffee

Forrás: The Conversation - Finland is Europe’s most digitalised country – but older people are still left behind