Európában rengeteg étel végzi a kukában – és ennek nagy részét a háztartások okozzák
Miközben Európában milliók küzdenek a megélhetési költségekkel és az élelmiszerárak emelkedésével, a kontinensen évente több tízmillió tonna étel kerül a szemétbe. Egy friss elemzés szerint az élelmiszer-pazarlás legnagyobb részéért nem a boltok vagy az éttermek, hanem maguk a háztartások felelősek. A szakértők szerint a probléma mögött egyszerre állnak pszichológiai, kulturális és gazdasági okok – amelyeket a klímaváltozás és az infláció korában egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni
A The Conversation cikke szerint az európai háztartásokban rengeteg étel végzi a kukában azért, mert az emberek túl sokat vásárolnak, rosszul tervezik meg az étkezéseket, félreértik a lejárati dátumokat, vagy egyszerűen megfeledkeznek a hűtőben tárolt élelmiszerekről. A kutatók szerint a pazarlás gyakran nem tudatos döntés, hanem a modern fogyasztási szokások következménye.
A háztartások dobják ki a legtöbb ételt
Az Európai Unió adatai szerint az EU-ban évente több mint 58 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ami fejenként körülbelül 131 kilogrammot jelent. Ennek több mint fele közvetlenül a háztartásokhoz köthető.
A szakértők szerint különösen sok:
- gyümölcs,
- zöldség,
- pékáru,
- tejtermék,
- és maradék főtt étel kerül a kukába.
A probléma nemcsak gazdasági kérdés. Az élelmiszer-hulladék jelentős környezeti terhelést is okoz:
- feleslegesen használnak fel vizet és energiát az előállításához,
- nő a szén-dioxid- és metánkibocsátás,
- valamint teljesen feleslegesen terhelik a mezőgazdasági rendszereket.
Az Európai Bizottság szerint az élelmiszer-pazarlás az EU teljes élelmiszerrendszerének üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 16 százalékáért felelős.
A lejárati dátumok félreértése is nagy probléma
A kutatások szerint az egyik legnagyobb gondot az okozza, hogy sok fogyasztó nem érti pontosan a csomagolásokon szereplő dátumokat. Sokan automatikusan kidobják az élelmiszereket a „minőségét megőrzi” dátum után, még akkor is, ha azok teljesen fogyaszthatók lennének.
A szakértők hangsúlyozzák:
- a „best before” nem ugyanaz, mint a „fogyasztható” dátum,
- sok termék napokkal vagy akár hetekkel később is biztonságosan elfogyasztható,
- az emberek viszont gyakran inkább kidobják az ételt a biztonság kedvéért.
A The Conversation szerint az európai fogyasztók egy része ráadásul pszichológiailag a „teli hűtőt” tekinti a biztonság és jólét jelének, ezért hajlamos túl sok ételt vásárolni. A nagy kiszerelések és az akciós ajánlatok szintén ösztönzik a túlzott fogyasztást.
A fiatalabb generációk is sokat pazarolnak
Bár a környezetvédelem egyre fontosabb téma a fiatalabb generációk számára, több kutatás szerint a fiatal felnőttek és a városi háztartások különösen sok ételt dobnak ki. A szakértők szerint ennek egyik oka, hogy sokan kevésbé kapcsolódnak az élelmiszer előállításának folyamatához, mint korábban a vidéki vagy idősebb generációk.
A modern életmód is hozzájárul a problémához:
- gyakoribb az impulzusvásárlás,
- sokan rendszertelenül étkeznek,
- egyre többen rendelnek ételt,
- és a maradékok felhasználása háttérbe szorult.
A klímaváltozás miatt is sürgető a kérdés
A szakértők szerint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb klímavédelmi lépés lehetne Európában. Az EU célja, hogy 2030-ig felére csökkentse az élelmiszer-hulladékot a fogyasztói és kereskedelmi szektorban.
Ehhez azonban nemcsak állami szabályozásra, hanem szemléletváltásra is szükség lenne. A kutatók több lehetséges megoldást említenek:
- jobb élelmiszer-tervezés,
- kisebb adagok vásárlása,
- a fagyasztás tudatosabb használata,
- a maradékok kreatív felhasználása,
- valamint a dátumjelölések egyszerűsítése.
Egyes országokban már próbálkoznak úgynevezett „nudging” megoldásokkal is: például kisebb tányérokkal, figyelmeztető matricákkal vagy okos hűtőalkalmazásokkal próbálják csökkenteni a pazarlást.
Nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is
Az elemzés szerint az élelmiszer-pazarlás azért is különösen érzékeny téma, mert egyszerre jelenik meg mellette az élelmiszer-drágulás és az éhezés problémája is. Az EU-ban több tízmillió ember nem engedhet meg magának rendszeresen megfelelő minőségű étkezést, miközben hatalmas mennyiségű, még fogyasztható étel kerül szemétbe.
A szakértők szerint a pazarlás csökkentése ezért nemcsak környezetvédelmi vagy gazdasági kérdés, hanem társadalmi felelősség is.
Kép forrása: Pixabay – "Fruits, Mould, Nature"
Forrás: The Conversation - Why European households throw away so much food – and how to curb the waste mountain
