Egy apró lenyomat írhatja át a kenyér történetét: Grúziában találhatták meg a modern búza egyik legkorábbi nyomát
Egy mindössze néhány centiméteres lenyomat teljesen új megvilágításba helyezheti az emberiség egyik legfontosabb élelmiszerének eredetét. Régészek és archeobotanikusok szerint Grúzia területén találhatták meg a modern kenyérbúza egyik legkorábbi ismert nyomát, amely arra utalhat, hogy a mai kenyerek alapjául szolgáló búzafajta már nyolcezer évvel ezelőtt jelen volt a Kaukázus térségében.
A felfedezés a dél-kaukázusi Gadachrili Gora és Shulaveris Gora neolitikus lelőhelyeihez kapcsolódik, ahol kutatók ősi vályogtéglákban megőrződött búzakalász-lenyomatokat és növényi maradványokat vizsgáltak. A kutatás szerint ezek a nyomok azt mutatják, hogy a térség korai földművesei már kísérleteztek különböző gabonafajták termesztésével és kereszteződésével.
A tanulmány egyik legérdekesebb állítása, hogy a kenyérbúza valószínűleg egy természetes hibridizáció eredményeként jött létre: a korai termesztett búzafajták egy vad fűfélével, az Aegilops tauschii nevű növénnyel kereszteződhettek. A kutatók szerint ez a folyamat alapozhatta meg azt a Triticum aestivum nevű búzafajt, amely ma is a világ búzatermelésének döntő részét adja.
A felfedezés azért is jelentős, mert sokáig főként Mezopotámiát és a Közel-Kelet más részeit tekintették a búzatermesztés kizárólagos bölcsőjének. Az új eredmények azonban arra utalnak, hogy a Kaukázus térsége jóval fontosabb szerepet játszhatott az emberi civilizáció mezőgazdasági fejlődésében, mint korábban gondolták.
A kutatásban részt vevő szakértők szerint a dél-kaukázusi közösségek nem egyszerűen átvették a mezőgazdasági technológiákat más régiókból, hanem saját környezetükhöz igazították és tovább is fejlesztették azokat. Ez arra utalhat, hogy a korai földműves társadalmak sokkal innovatívabbak voltak, mint ahogy azt korábban feltételezték.
A régészeti lelőhelyek külön érdekessége, hogy ugyanebben a térségben korábban a világ egyik legősibb borkészítési nyomát is megtalálták. Emiatt egyes kutatók szerint Grúzia nemcsak a bor, hanem részben a kenyér civilizációs történetének is kulcsfontosságú helyszíne lehetett.
A kutatók radiokarbonos vizsgálatokkal datálták a feltárt búzamaradványokat, amelyek nagyjából i.e. 6000 és 5800 közé tehetők. Ez az egyik legkorábbi ismert fizikai bizonyíték a modern kenyérbúza jelenlétére.
A felfedezés túlmutat a régészeten. A szakértők szerint az ilyen kutatások segíthetnek jobban megérteni azt is, hogyan alakult ki az emberi társadalmak letelepedett életmódja. A kenyér ugyanis nem egyszerű élelmiszer: a gabonatermesztés tette lehetővé a nagyobb települések, később pedig a civilizációk kialakulását.
A tanulmány szerzői szerint a Kaukázus és Anatólia közötti térség még ma is nagyrészt feltáratlan ebből a szempontból, ezért további fontos felfedezésekre számítanak. Könnyen lehet, hogy a jövő kutatásai még pontosabban megmutatják majd, hogyan alakult át egy egyszerű vadfű az emberiség egyik legfontosabb táplálékává.
Kép forrása: Pixabay – Bread, Loaves, Bakery
Forrás: Euronews – eredeti cikk linkje: 8,000-year-old wheat imprint in Georgia reshapes origins of bread wheat, scientists say
